Ahogy a címből is kitalálhatjátok, ebben a postban a suliról, a tárgyakról és a tapasztalataimról fogok írni. Bocsi, hogy már régóta nem írtam, de nagyon gyorsan pörögnek a napok. De ez a hét talán kicsit lazább lesz, úgyhogy megpróbálom pótolni a lemaradásom.
Már írtam róla azt hiszem, hogy a Reims Management School-ban tanulok (RMS), ami Franciaországban az egyik legjobb vidéki egyetemnek számít, ráadásul háromféle akkreditációval rendelkezik, szóval majdnem az egész világon elismerik; és magánsuli, úgyhogy mi kiváltságosok vagyunk, hogy nem kell tandíjat fizetnünk. A félév négy részre van osztva, ún. Session-ökre, és minden Session alatt egy (6 kredites) vagy két (3 kredites) tárgyat tanulunk, tehát a tárgyak tömbösítettek, nem egy egész szemeszterig tanuljuk őket. Aminek az az előnye, hogy nem kell könyveket elolvasnunk (vagyis ajánlott, de nincs rá idő), nem kell visszaemlékeznünk a szeptemberi anyagra januárban; és minden rész között legalább egy hét szünet/pihi van, amikor lehet kirándulni (pl. Lyon-ba ;)), de heti 4-4és fél nap, egész nap suliban vagyunk, általában 9 vagy fél 10-től, 4-5ig. Úgyhogy elég megterhelő folyamatosan figyelni, mert otthon ugye megszoktam, hogy max. 3 órám van egymás után, azok is 80 percesek és 20 perc szünet van közöttük. Még mindig szokom ezt a rendszert, ebéd után például kicsit belassul az agyam, de ma már majdnem egész nap tudtam koncentrálni. A tárgyakat angolul tanulom természetesen, hiszen franciául nem tudok, úgyhogy csak teljesen angol tárgyakat választottam.
 |
| Kis csapatom munka közben |
Az első tárgyam a Global Marketing Management volt, amit egy tunéziai származású, de Kanadában élő professzor tartott nekünk. A tárgy annyira nem volt érdekes, többet vártam tőle, mert főleg olyan témákat érintettünk, amit már tanultam otthon az Alapképzésen, de bemelegítésnek jó volt. Kellett csoportban is dolgoznunk, a három magyar lány (Kata, Korinna és én) és egy indiai fiú, Aakash alkotta a kis csapatunkat. Egy DHL-es esettanulmányt kellett feldolgoznunk. Mivel két kultúrából érkeztek a csapat tagjai, ezért eleinte nehezen ment a munka, illetve az indiai akcentust is elég nehéz megérteni, de végül sikeresen prezentáltuk az esetet. A tárgyat vizsgával zártuk péntek délután, ami nehezebb volt, mint amire számítottunk, de szerencsére nem lett rossz. (Már tudom a jegyem is 82%-kal 'A'-t kaptam :))
A második tárgy a Market Place Simulation volt, ami egy szimulációs játék. A tárgyat egy floridai tanár, Leff tartotta, aki megkért minket, hogy Leff-nek szólítsuk, mert nem bírja a formalitást - tiszta Amerika! :) Amúgy tényleg totál amerikai volt, ami engem nagyon ösztönzött, mert folyamatosan bátorított minket és sok dicséretet is kaptunk, ami Magyarországon azért nem gyakran fordul elő. (És természetesen mit ivott? Hát Diet Coke-ot, mi mást. :D)
A játékban egy vállalatot kell irányítani (csapatokban), és számítógépeket/laptopokat kell tervezni, gyártani, eladni, reklámozni, dolgozókat motiválni és folyamatosan döntéseket kellett hozni. A mi cégünk a flash volt és a játékban szinte végig piacvezetők voltunk, ami annak volt köszönhető, hogy elég jól tudtunk együtt dolgozni a csapattal. (Csapat tagjai: az ausztriai Manuela; és a két indiai fiú jó pénzügyi érzékkel megáldva: Chirag és Jithin voltak). Azért tetszett ez a tárgy, mert életszagú volt, olyan mintha valóban számítanának a döntéseink, nem csak javaslatokat tennénk egy esettanulmányban felvetett probléma megoldására. Éljen a csapatmunka, hajrá flash! (Ezt a tárgyat 16/20 ponttal és szintén 'A'-jel zártam.)
Hétfőn kezdődött a második Session, amiben elvileg egy, gyakorlatilag két tárgyat tanulunk. A tárgy neve International Communication and Negotiation, ami igazából inkább Nemzetközi tárgyalástechnika és Nemzetközi marketingkommunikáció külön-külön. A tárgyalástechnikát egy amerikai származású, de 30-40 éve Franciaországban élő tanár tartja. Ő elég jó órákat tart, és sok hasznos, felhasználható infót ad nekünk, amit talán majd a jövőben is tudok használni. A másik tanár líbiai származású, de a kiejtéséből ítélve szerintem ő is sok időt töltött az USA-ban. Az ő órái kevésbé kötnek le, mert ugye a markkom nem a kedvencem, meg sok benne az ismétlés is, de azért sokkal jobban tetszik ez az óra, mint az első tárgyam.
Szóval így telnek napjaim az iskolában: nemzetközi csoporttársakkal, nemzetközi tanárokkal és nemzetközi tárgyakkal. Egyelőre tetszik, bár általában mindig fáradtan érek haza, de hát ezért jöttem elsősorban, hogy tanuljak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése