Lyon 1

Az első szünetünkben mindenképpen el szerettünk volna utazni valahova, mert Reims egy kicsit túl csendes, mondjuk Bp-hez képest. Először Cannes, Nizza és Monaco felé akartunk venni az irány, de a vonatjegyek árától kicsit megijedtünk, ezért úgy döntöttünk, hogy máshova megyünk. Reims nagyon jó elhelyezkedésű, ha az ember közel akar lenni Párizshoz, de az összes többi nagyváros vagy szebb hely messze van. Végül Lyonra esett a választásunk (megjegyzem: SZERENCSÉRE). Négy napot töltöttünk Lyonban, okt. 5-8-ig.

Szerdán reggel korán indultunk Champagne-Ardenne-ből, ami Reims-tő 8 km-re van, de szerencsére van olyan villamos, aminek ott van a végállomása. TGV-vel mentünk, mert így gyorsan elértük úticélunkat. A TGV a francia nagysebességű vasút (150-300 km/h-val száguld), persze a gyorsaságnak megkérik az árát, ezért vettünk egy speciális "kártyát", amivel 20-60% kedvezményt kapunk a vonatjegyek árából.

Csináltam egy videót a vonaton, integetnek rajta az útitársaim is (Kata, Christine, Korinna; Outi csak egy későbbi vonattal jött utánunk), de csak később tűnt fel, hogy nincs hang, de azért talán látszik, hogy milyen gyorsan mennek a fák.

Lyonba délután érkeztünk, gyorsan elfoglaltuk a szállásunkat és már indultunk is a városnéző túrára. Lyon gyönyörű és elég nagy a nyüzsi, úgyhogy egyből "beleszerettem". A várost két folyó összefolyásánál található, a Rhône és a Saône folyó egy "szigetet" ölel körbe, itt található Lyon óvárosa. Első nap a szigeten sétálgattunk, nem volt még konkrét tervünk, hogy pontosan mit és mikor akarunk megnézni. 

Rhône folyó

Másnap már térképpel felszerelkezve vágtunk neki az útnak, szerencsére első két nap nagyon szép napsütéses idő volt, tökéletesen alkalmas a nevezetességek felkeresésére/sétálásra/fényképezésre. Úgyhogy sorra vettük a látnivalókat: Place Bellecour, St.-Jean Katedrális, Théâtre Gallo-Romains, Notre-Dame de Fourvière, Place des Terreaux, Parc de la Tête d'Or.

A Place Bellacour közepén XIV. Lajos hatalmas lovasszobra áll. A kép az utolsó nap készült, amikor valamilyen rendezvény volt a téren, ezért vannak sárkányok és lufik az égen.

Aztán következett a St-Jean Katedrális. Nagyon tetszett a rózsaablaka és belülről is szép volt, épp most újították fel, nem látszik rajta, hogy vannak majdnem ezer éves elemei is.

A katedrális után elkezdtük megmászni a Fourviere dombot, aminek tetején áll Lyon No.1 látnivalója (szerintem legalábbis). De előtte megnéztük a  Théatre Gallo-Romains, egy római kori színház maradványait. Csináltam egy videót erről is, így talán jobban látszik, hogy milyen jó állapotban van és milyen hatalmas. A videó végén látszik egy kis zöld terület, a színházzal szemben egy park található. Szép hely, érdemes megnézni. 

Még bárányfelhők is voltak az égen, hogy szebb
legyen a kép :) 

A galloromán romok után végre eljutottunk a Fourviere Bazilikához, ami igen mély nyomokat hagyott bennem. Aki már látta facebookon a képeimet Lyonról, biztos feltűnt egy kastélyszerű fehér épület, ez ugye a bazilika. Egy domb tetején helyezkedik el, ezért a kilátás is kiváló a templom elől, egész Lyont be lehet látni. Kívülről ugye már láttam, hogy hú váó, milyen szép. De mikor beléptem, akkor fura dolgot éreztem, amit még nem nagyon éreztem korábban egy templomban sem. Teljes nyugalom öntött el, valahogy kizártam mindent és csak a békességre koncentráltam, nagyon érdekes/furi/jó volt. Lehet, hogy azért is érezhettem ezt, mert halk zene szólt és ebben a gyönyörű bazilikában voltam, de nem találtam rá még igazi magyarázatot. Úgyhogy meg is vitattuk a többiekkel ezt a peace&silence kérdést, és ők is hasonlóan éreztek. Úgyhogy ha Lyon-ban jártok és egy kis nyugalomra vágytok, akkor javaslom a Fourviere bazilikát!

A templom után már kezdtem fáradni, egyre több kilométert tettünk meg, de még mindenképpen szerettük volna megnézni Lyon legnagyobb és egyik leghíresebb parkját a Parc de la Tete d'Or-t. Mivel ez a bazilikától elég messze volt, ezért először biciklizni szerettünk volna. Lyonban több helyen lehet biciklit bérelni, és aki akarja elviheti, persze némi bérleti díj ellenében. (Lyon úttörő volt Franciaországban a citybike-ok bevezetésénél.) De útközben a biciklik felé elkezdett szemerkélni az eső, és a 150€-s letéttől is kicsit megijedtünk, úgyhogy az 5 fős csapatunk szétvált, mi hárman inkább gyalog közelítettük meg parkot, Outi és Christine pedig biciklivel.

A park előtt még útba ejtettük a Palace des Terraux-ot, ahol szintén egy lovas szoborcsoport és egyben szökőkút állt. A lovak orrából pedig pára jött ki, kicsit furi volt.

A park pedig tényleg szép, ahogy azt az út előtt a neten olvastam, de sajna épp eső után értünk oda, úgyhogy nem tudtunk leülni, mert vizesek voltak a padok, és még csöpögött a víz a falevelekről, úgyhogy csak egy kicsit sétáltunk a parkban. Kezdtem nagyon elfáradni, meg már nyűgös is voltam, ezért hazafele indultunk, mikor szóltak a többiek, hogy egy állat- és növénykert is található a parkban. Úgyhogy megegyeztünk, hogy megnézzük a zsiráfot, aztán megyünk. Persze ebből az lett, hogy az összes állatot megnéztük, mert hát "van zebra is, nem nézzük meg?" "deee:)"... Meg hát cukik is voltak, úgyhogy megérte másnap az a kis izomláz.

Tó a Parc de Tete d'Or-ban

Folyt köv.