Párizs 2

Szeptember 11-én már Párizsban ébredtünk, és reggeli után rögtön útnak indultunk, hogy ismét nyakunkba vegyük a várost.

Moulin Rouge

Első állomásunk a Moulin Rouge volt, amit gyalog közelítettünk meg. A hotelben kaptunk térképet a recepcióstól, amin be is karikázta a főbb nevezetességeket. A Moulin Rouge-nál megviccelt minket, mert nem is a Moulin Rouge-t karikázta be, hanem egy másik malmot, és mivel vakon megbíztunk benne, ezért kicsit kerültünk, és még a csöpörgő eső is próbált minket eltéríteni a kirándulástól, de mi nem hagytuk magunkat. Szerencsére végül megtaláltuk a Moulin Rouge-t. Azután pedig Blanci kívánságára betértünk a Starbucks-ba, melegedni és amerikai kávét szürcsölni.

Sacré Coeur székesegyház (Szent Szív székesegyház)

Az új szerzeményem :)

A Moulin Rouge után a Sacré Coeur bazilika felé vettük az irányt. Útközben megálltunk egy pár "bazárnál", vagyis kis boltocskánál, ahol mindenféle csecsebecsét lehetett venni. Én megjutalmaztam magam egy Párizst ábrázoló festménnyel, de sajnos nem tudtam kitenni a szobámban, mert a falról leesne, mert nem tudom rendesen odaragasztani, úgyhogy majd valószínűleg Pesten kerül a dekorációk közé (ha engedélyt kapok a főbérlőtől ;)). 

A képen is látszik, hogy a bazilika hatalmas és szép is, úgyhogy érdemes volt meglátogatni, és felmászni érte a Montmarte dombra, ami amúgy Párizs legmagasabb helye. Bent is leültünk kicsit, belül nekem már kicsit túldíszített volt a székesegyház, de hát ez már csak így szokott lenne az igazi katolikus templomoknál.

A Sacré Coeur után visszaindultunk a hotelbe. Sajnos egyre jobban esett az eső, ezért betértünk egy étterembe, ahol megkóstoltuk a francia konyhát. Mindannyiunknak ízlett, bár a paté nem tartozik a kedvenc eledeleim közé, azért nem volt rossz. Ebéd után sajna még mindig esett az eső, vagyis azt hiszem közben elállt kicsit, de mire hazaértünk a "csillogóan" fehér cipellőm Balaton Sound közeli állapotokat vett fel (jó azért nem lett olyan csúnya).

Versailles

A hotelben gyorsan átöltöztünk és robogtunk is tovább a következő látnivalóhoz. Kocsival mentünk Versailles-ba, hogy megnézzük a palota kertjét. Szerencsére elállt az eső és a nap is kisütött, úgyhogy szép képek készültek. A kert nagyon szép volt, de azért simán felveszi a versenyt a schönbrunni kerttel. 

Már egész későre járt, mikor visszaértünk Versailles-ból Párizsba, úgyhogy  betértünk vacsizni a legújabb kedvenc gyorséttermembe (Quick Quality Burger Restaurant - szerencsére Reims-ben is van egy, bár még nem teszteltem le). Meg szerettük volna nézni az "Eiffel-torony discot", úgyhogy először a toronyhoz mentünk. Szerencsére pont időben érkeztünk, úgyhogy aznap nem maradtunk le a csillogásról.

Diadalív (Arc de Triomphe) és Champs-Élysées

A Diadalív és én

Az Eiffel-torony után a Diadalívet néztük meg. A Diadalívet Napóleon építtette, a francia hadsereg dicsőségét hirdeti. A Diadalív egy körforgalom közepén, a Charles de Gaulle téren áll, ami a Párizs legelőkelőbb és legismertebb sugárútjának, a Champs-Élysées-nek egyik vége. Eleinte nem akartam végigsétálni a Champs-Élysées-n, de aztán magával ragadott a "feeling", úgyhogy végül egészen a Concorde-térig sétáltunk, és megcsodáltuk az divatházak üzleteit is.

A Champs-Élysées-n tényleg lehet érezni, hogy Párizs a divat (egyik) fővárosa. A gondosan megtervezett kirakatok és az a sugárúton nyüzsgő embereken is látszott, hogy a Champs-Élysées-re nem lehet csak akármilyen szerelésben jönni. (Persze a turisták nincsenek úgy kiöltözve, de a bulizni, vacsorázni és vásárolni érkező emberek nagyon csinosak és divatosak.)

Még 11 órakor is nagy volt a forgalom.

Néhány képet készítettem a divatházak kirakatairól is (Lillu remélem örülsz nekik :)).